A siker egyik kulcsa a víz előkészítésében rejlik!
A növény víz és tápanyagfelvételének nagy része a gyökerein keresztül történik "ozmózis" segítségével. Öntözés szempontjából a legfontosabb a víz ásványi anyag tartalma (keménysége EC), és a pH-ja.
A vízben oldva több elem is megtalálható, némelyik hasznos, a fejlődéshez feltétlen szükséges tápelem, némelyik pedig haszontalan vagy éppen káros is lehet. Ahhoz hogy az ozmózis végbemehessen, a vízben kevesebb oldott szilárd anyagnak kell lennie, mint a növény sejtjeiben lévő folyadékban. Más szóval a növény sejtjeiben lévő folyadéknak koncentráltabbnak kell lennie, -több oldott anyagot kell tartalmaznia-, mint a víznek, amit a gyökerek elérhetnek.
A víz koncentrációja főleg a hozzá kevert tápoldat miatt növekedhet meg, ha túl sűrűre sikerül, az ozmózis már nem megy végbe, a gyökerek nem lesznek képesek nedvességhez vagy tápanyagokhoz jutni az ilyen tápoldattal öntözött földből vagy közegből. Ugyanez történik, ha a termesztő nem számol a víz eredeti oldott szilárd anyag tartalmával, például ha a víz nagyon kemény, még tápoldat hozzáadása nélkül is elérheti azt a koncentrációt, amit egy növény már nem képes hasznosítani.
Minél több oldott anyagot tartalmaz a víz, annál jobban vezeti az áramot, ezt lehet mérni egy EC mérő két elektródája között.
Mindegy, hogy a víznek a hasznos tápanyagok miatt (pl a tápoldatban lévő nitrogén, kálium foszfor stb...) magas az EC-je, vagy a kemény vízben jelen lévő Mg és Ca ionok és sók miatt. A koncentrált tápoldat önmagában is komoly kárt tehet, ami a gyakorlatban főleg akkor fordul elő, ha kemény vízhez keverjük az ajánlott adagolásban a tápszert, így a koncentrációk összeadódva könnyen átlépik a kritikus szintet.
Minél keményebb a víz, annál kevesebb tápot lehet hozzáadni anélkül, hogy az a növényre káros hatással lenne.
Desztillált víz:
A deszt. vízben nincsenek keménységet okozó sók, vagy igen alacsony a mennyiségük. Öntözésre jól használhatók. A deszt. víz pH-ja általában kissé savas (6,2-6,6) mivel van egy kevés szénsav tartalma, így nem teljesen 7–es.
Esővíz:
A természetes csapadéknak, mivel kondenzálódott vízpára, nagyon kevés az oldott sótartalma és a keménysége. A pH-ja savas (kb. pH 5,6-os), amit a légkörből a vízcseppekbe oldódó széndioxid okoz (szénsav). Az esővíz keménysége 2-3 nK vagy az alatti, ez is főleg a légköri szulfátból ered.
Az esővíz a legjobb megoldás az öntözésre, ha megfelelőek a körülményeink, sajnos sokszor nem hozzáférhető, komoly aszályok idején, hátulütője még a tárolás megoldása, főleg nyáron a hagy melegben az esővíz pl. a hordóban algásodik, és mivel szerves anyag a háztetőkről lemosódik, poshadhat is.
A víztisztítás RO technológiája
Felhasználási területe
A fordított ozmózist elsősorban az ivóvízkezelés során alkalmazzák, ahol zárt technológiai rendszerben, nyomás alatt egy féligáteresztő rétegen (membránon) préselik át a már több lépcsőben előszűrt vizet. A fordított ozmózis során használt membrán vízáteresztő mérete 0,0001 mikron nagyságú, amely így kiszűri a tisztításra szánt vízben lévő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is.
A fordított ozmózis technológiáját először a NASA fejlesztette ki űrhajósok számára, majd a haditengerészetnél használták a sós tengervízből történő ivóvíz előállítására. A nyugati világban régóta elterjedt, de ma már a Közel-Kelet tehetősebb országai is így nyerik ivóvizüket a tengerből, sőt, Ázsiában már megjelentek a palackozott RO (Reverse Osmosis) ivóvizek is. Az élelmiszeripar világszerte használja az ozmózisvizet, például üdítőitalok, gyümölcslevek, konzervkészítmények, likőrök előállításához.
Az ozmózis
Az ozmózis egy spontán oldószer áramlási, átszivárgási folyamata, egy félig-áteresztó membránon (semipermeable membrane) keresztül az alacsonyabb koncentrációjú oldatból a magasabb koncentrációjú oldat felé. A membrán átengedi az oldószert, de nem engedi át az oldott anyagot. Az ozmózis oka az ozmotikus nyomáskülönbség, amit az oldatok koncentráció különbsége hoz létre. Ozmózis akkor jön létre, amikor elválasztunk két különböző koncentrációjú oldatot. Minél nagyobb az oldott anyagok koncentráció különbsége, annál nagyobb az ozmotikus nyomás.
A fordított ozmózis
A fordított ozmózis során az oldószer (pl. tiszta víz) áramlik külső, - általában hálózati - nyomás hatására a féligáteresztő membránon keresztül a magasabb koncentrációjú oldatból (szennyezett víz) az alacsonyabb koncentrációjú oldat felé (tisztított víz). Tehát az ozmózis áramlási iránya a nyomás - általában hálózati - hatására megfordul! A víz tisztítására kialakított membránok mentén a tisztítandó víz állandó mozgásban van, ami folyamatosan eltávolítja a membrán felületén lerakódó szennyeződéseket. A tisztításnak ez a módja minden egyéb módszernél hatékonyabb, hiszen a membrán tulajdonságaiból adódóan a szűrő eltávolítja a baktériumoknál ezerszer kisebb szennyeződéseket is az ivóvízből.
Az ozmózis víz előnyei: