Loading...
HUF EUR
 SimplePay INFO
×

Kedves Vásárlóink!

Csomagfeladásunk fennakadás nélkül üzemel, de az egy napos kiszállási időt nem minden esetben tudjuk garantálni!

Üzletünk a megszokottak szerint nyitva van!

Hidrokultúra múltja, jövője

A hidroponika a növénytermesztés azon módja, amely nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A növény nem a talajban (azaz nem földben) növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics,agyaggolyó kőzetgyapot.

Bár természetes körülmények között a csapadék a termőföld közvetítésével dúsul tápanyagokkal és jut el a gyökerekhez, maga a talaj nem létszükséglet a növény fejlődése számára. Ha mesterségesen gondoskodunk a tápoldat gyökerekhez való eljuttatásáról, a termőföldre nincs többé szükség. Szinte bármely földben termő növény fejlődik hidroponikus körülmények között, de növényenként eltérő az alkalmazhatóság mértéke.

Szkeptikusok számára idegennek és újnak tűnik pedig koránt sem az. A hidrokultúrás termesztés előhírnökei a Babiloni függőkertek lehetnek vagy a Mexikói Aztékok és a Kínai úszókertek.

Egyiptomi írások szerint már i.sz.e.-t 600 évvel termesztettek növényeket vízben. Az első könyv, amely növények talaj nélküli nevelésével foglalkozott, az 1627-ben megjelent Sylva Sylvarum című alkotás volt Francis Bacon tollából.  Az így megtermesztett növények első modern kereskedelmi alkalmazása viszont a PanAm légitársasághoz köthető. Még az előtt, hogy a sugárhajtású gépek képesek lettek volna megállás nélkül átrepülni a Csendes-óceánt, a légitársaságoknak tranzitállomásokat kellett fenntartaniuk, hogy feltöltsék a gépek üzemanyagtartályait. Ilyen volt a PanAm számára a Wake-sziget, ahol a cég megbízásából hidrokultúrás növényeket kezdtek termeszteni, hogy az utasokat el tudják látni friss zöldséggel.

A hidrokultúrás növénytartás jövője jelenleg a NASA kezében van, mivel az űrügynökség több kísérleti programot is futtat. A CELSS névre keresztelt projekt célja, hogy nehéz körülmények között – például a Marson – LED izzók segítségével növényeket termesszenek.

Igazi fejlődés talán az 1930-as évektől kezdődött, amikor kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a növények vízben oldott sók segítségével és föld nélkül is tudnak növekedni. Hidrophonikus eljárással lehetővé vált az olyan helyen és éghajlaton való termesztés ahol nincsenek megfelelő természetes

körülmények, arra hogy növényeket tudjanak termeszteni. Sok tudós szerint ez a jövő, hiszen az éghajlatváltozással és a nagy népességszaporulattal egyre nehezebb helyzetbe kerülünk élelem ellátás szempontjából.

Hidro előnyei és hátrányai a földalapú növénytermeléshez képest

Előnyei

  • rövidebb vegetációs idő, mert a növény nem a gyökereire koncentrál, mint földben, hanem a lombfelületre
  • a vegetációs szakasz 30%-al csökkenthető földi termesztő közegben nőt azonos lombozattal bíró társaihoz képest és a virágzat is jelentős mértékben vastagodhat
  • nem lehet túlöntözni
  • nagy hozam és magas minőség
  • teljesen kontrolált pH és tápanyag összetétel
  • tisztább

Hátrányai:

  • fontos a napi kontroll
  • egy kis hiba is azonnal jelentkezik,de könnyebb is korrigálni
  • pumpák zajjal járnak
  • kiváló minőségű vizet használhatunk a sikerhez, ami plusz költség
  • áramszünet esetén elpusztulhat a kert
  • vizes közeg miatt jobban kell figyelni a penészre

Ez a kevés hátrány abszolút elhanyagolható, mint a táblázatban is látható, mert a befektetett munkánk sokszorosan megtérül a termés mennyiségben

Termés

Borsó

Búza

Paradicsom

Uborka

 Földben/kg

 2.500

 3.300

 7.500-25000

 38.500

 Föld nélkül/kg

 22.500

 22.550

 150.000-700.000

 154.000

 Szorzószám

 9.00

 6.83

 20-25

 4.00

 

DWC (Deep Water Culture)

Talán az egyik leginkább triviálisnak tűnő módszer, hiszen egy egyszerű fényt át nem eresztő víztartályon kívül csak egy levegőztetőre van szükség a rendszer megépítéséhez. A víztartályt fedő lap (szintén fényzáró) biztosít helyet a növénynek vagy a növényt tároló hálós perforált edénynek.Otthoni hobbikertészek számára kitűnő választás a DWC rendszer.

A hidroponikában leggyakrabban szervetlen, ionos állapotú tápanyagokat használnak.

Leggyakoribb anyagok: Ca2+, Mg2+, K+; NO3-, SO42-, H2PO4-. További makro- és mikro tápanyagok: kálium-nitrát, kalcium-nitrát, magnézium-szulfát, vas, mangán, réz, cink, bór és nikkel. A tápanyagok teljes egészében vízben oldható, illetve. oldott, valamint a növény  számára teljes egészében felvehető formában kell jelen lenniük. Ez nem teljesen egyértelmű a nem semlegesített savmaradékként jelen lévő tápanyagoknál, ilyenek a legtöbb fémszármazékok és a Ca. Ezeket a tápanyagokat kelát formában adják a komplex táphoz, ami által ezen anyagok is vízben oldhatóvá és felvehetővé válnak. A kelátokkal egy baj azonban van, nagy részük instabillá és ezáltal felvehetetlenné válik bizonyos más tápanyagokkal való huzamosabb ideig való együtt tároláskor és helytelen pH esetén. Ez az oka annak, hogy a tápok egy jelentős része kétkomponensű vagy nem tartalmaz Ca-t.

Az "A" komponens tartalmazza a nitrogén, vas és kalciumvegyületeket, a "B" komponens a foszfort, káliumot, makro és mikroelemeket. Ezeken kívül a vízhez kell még adagolnunk pH beállító vegyületeket ami által biztosítva van az, hogy a két komponens a víz hidrokarbonát és nátriumionjával ne tudjanak reakcióba lépni felvehetetlen csapadékot képezve.

Ez a pH beállító vegyület a legtöbb esetben salétromsav és foszforsav. Ez a két anyag alkalmas arra, hogy hasznos felvehető tápanyagokat juttatva a vízbe csökkentsék a pH-t. Ebbe a tápanyag dús folyadékban úszik a növény gyökérzete.

Az oldat hőmérsékletére is érdemes odafigyelni! Jó esetben ez nem több 24 foknál.

A növény számára nélkülözhetetlen oxigént a gyökérzethez egy levegő pumpa szállítja el amely végén egy-két 10-15 cm porlasztó kő található. A pumpa 0-24-ben üzemel!

A tartályt ajánlatos a negyedéig vagy a feléig tölteni folyadékkal a növény gyökérzeti fejletségéhez mérten, így a növény gyökérzete még több friss oxigénhez jut. Mivel ez egy zárt rendszer így vizet csak a növény levelein tud veszíteni.

Hasonlóan fontos dolog az is, hogy a növények a lombozatukon keresztül háromszor annyi vizet képesek elpárologtatni, mint a levélzettel azonos méretű szabad vízfelület. Ez az oka annak, hogy a só koncentrációt inkább alacsonyabbra vesszük, így jelentősebb párolgás esetén sem kerül közel a fordított ozmózishoz a növény.

A tápoldat vagy periodikusan kerül cserére (pl. hetente), vagy a tápanyag-koncentráció csökkenésekor.

Gyakori problémák DWC-nél

  • Beállítás után felmegy a folyadék pH-ja
  • Ha a támasztóközeg agyaggolyó, akkor azt kezelni kell felhasználás előtt bár ennél a rendszernél nem felülről jön a tápanyag így nem érintkezik vele,de itt is érdemes a porlasztókővel együtt megtenni, mivel ha később problémánk támad, akkor ennyivel is előrébb leszünk a probléma megoldásában.
  • A növény anyagcseréje is okozhat ilyen problémát kicsi térfogat esetén. Megoldást jelenthet, ha a tartályba több növényt teszünk, mert ők olyan mértékben isszák a vizet, hogy amire ez gonddá válna addigra megkapja a következő tiszta és jó értékekkel rendelkező tápanyagot.
  • Csapvíz pufferképessége folyamatosan változik, amíg el nem illan a klór belőle. Érdemes erre is figyelni, ha low budget projecben vagyunk.

Több tápszer gyártó kínálatában megtalálható a kemény és lágy vízre használható tápcsomag (Dutch Pro), de ha biztos sikereket akarunk elérni, akkor, tartsuk be az aranyszabályt, hogy csak is kizárólag tiszta és minőségi vizet használunk a tápoldat elkészítéséhez. Rengeteg megoldás létezik víztisztításra. Vehetünk készen tiszta vizet is, de ha hosszú távon kiszámítjuk a költségeket, akkor látható hogy érdemesebb beszerezni egy fordított ozmózis elvén működő víztisztító készüléket mivel a költsége elhanyagolható és jó sok időre ellátja a kertet jó minőségű vízzel.

Az Ec nem emelkedhet csak csökkenhet ahogy a növények veszik ki a tápanyagot,de a gyakorlatban van ilyen jelenség. Ez akkor fordul elő, amikor kevesebb a víz a tankunkban és töményebb lesz az oldatunk. Ilyenkor pótolni kell a veszteséget és a probléma megoldódik. Többek között ezért is elengedhetetlen a jó minőségű pH és Ec mérő készülék hidronál.

Aerorendszerek

Napjainkban egyre elterjedtebbé kezd válni a talaj nélküli növénytermesztés, olyannyira, hogy sokan ebben látják a népesség rohamosan növekvő – egyes becslések szerint 2050-ig megduplázódó –élelmiszerigényének kielégítését.

A hidro- és aerorendszer használatukból adódó előnyök:

  1. A talajból származó betegségek, gombák és kártevők teljesen kiküszöbölhetőek
  2. A gyomnövények is kiküszöbölhetőek, így feleslegessé válik a gyomirtó használata és a ráfordított munka is csökkenthető – emiatt az egészségügyi kockázat is csökken
  3. Csökkenteni lehet a két növénygeneráció indítása közti időt, mivel nincs szükség a termőföld előkészítésére
  4. Jelentős hozamnövekedés és rövidebb életciklus

Az aerorendszerek is rendelkezik a fenti pozitív tulajdonságokkal, még egy sor másikkal megtoldva. Működésüknek a lényege, hogy egy nagynyomású szivattyú a tápoldatos vizet csöveken és kis porlasztófejeken keresztül egyfajta köd formájában bejuttatja abba a térbe, amelyben a növények gyökerei találhatóak. Ez egy zárt tér, amelyben a gyökerek szabadon lógnak be fentről és általában egy kosár tartja meg a növény lombozatát. A gyökerek a porlasztott tápoldatból igen könnyen fel tudják venni a tápanyagokat. A fel nem szívódott oldat lecsapódok a tartály falán, majd az alján meggyűl, amit a szivattyú újra szétporlaszt.

Az aerorendszerek legfontosabb előnyének azt tartják, hogy a gyökérzet teljesen szabadon maradhat, így sokkal több oxigénhez jut hozzá, mint másfajta termesztési rendszereknél. Ez sokkal gyorsabb növekedést eredményez: 3 hét alatt fejlődik akkorára egy növény gyökérzete, mint amekkorára talajban 8 hét alatt nőne. Természetesen ez az egész növény gyorsabb és egészségesebb növekedésével jár.

Hátrányok:

  • a hátrányai közül leginkább a bonyolult felépítése emelhető ki
  • napi kontroll szükséges a szivattyú és a porlasztók működésének ellenőrzéséhez
  • hosszabb áramszünet esetén komoly bajok lehetnek
  • a hangja is a negatívumokhoz sorolandó: a szivattyú és a szórófej is hangosan működik, emellett a lecsapódás és a csobogás is hanggal jár

Az összes hidrokultúrás rendszerben termesztett növényre elmondható, de az aerósoknál különösen igaz, hogy sokkal érzékenyebbem reagálnak a különböző hiánytünetekre, mint a talajban termesztett

Ebb&Flow - Flood and Drain

A technika lényege, hogy két különböző tartályban kezeli a növényt és a tápanyagot. A felsőben helyezkedik el a maga a növény és a gyökérzet. Az alsó tartályban pedig a tápoldat, amelyet egy kis teljesítményű szivattyú pumpál időszakosan a gyökeréhez mely egy apró lyukon vagy magán a szivattyú csövén keresztül visszaszivárog az alsó tartályba. Ahhoz, hogy a szivattyú ne tudja a teljes tápoldat mennyiséget a felső részbe pumpálni arról egy túlfolyó cső gondoskodik.

A rendszer részei

  • Felső tároló: növény és a gyökér számára
  • Túlfolyó
  • Tápoldat tank
  • Levegő pumpa
  • Vízemelő pumpa

A feltöltés ciklusideje a rendszer hőmérsékletétől és a gyökerek száradásától függ, nem szabad hagyni, hogy a gyökerek teljesen kiszáradjanak, ezért ezt nekünk kell kikísérletezni. A folyadék maximális szintjét a gyökérzet vagy a közeg teljes magasságánál szokták megállapítani. A tápoldat levegőztetése is feladat marad, az akváriumi levegőztető nem mellőzhető a rendszerből.

A növény megtámasztására bármilyen semleges közeget alkalmazhatunk. A kis szemcsés és szerves médiumokat viszont hanyagolni kell, még kavics és agyagkavics esetén is figyelmet kell fordítani a szivattyú védelme miatt.

Top Feed Drip

Ha megfigyeljük, itt nem alulról öntözzük a növényt, mint más hidroponikus technikánál, hanem felülről úgy hogy a tápanyag végigfolyik a növényzet gyökerén. Innen kapta nevét is ez az eljárás.

Rendszer alkatrészei

  • Spagetti cső
  • Felső tároló edény
  • Túlfolyó
  • Vízemelő pumpa
  • Levegő pumpa porlasztó kővel

A növények a spagetti csövön keresztül jutnak hozzá a tápanyagokhoz, úgy hogy a gyökerük közelében van leszúrva a csepegtető pálca. A cső mozdulatlansága indokolttá teszi a jó vízelosztó képességű közegek szerepét, pl kőzetgyapot, agyaggolyó vagy kis szemcsés homok. A növény edényében feleslegessé váló tápoldat a táp tárolótartályába folyik vissza. A módszer időzítése a közeg kiszáradásának függvénye, tapasztalati úton beállítandó. Mivel a drain minden esetben magasabb koncentrációjú lesz az eredeti töménységhez viszonyítva állandó felügyeletre vagy gyakori cserére szorul.

Ehhez a rendszerhez feltétlen szükség van időzítőre. Minden óra elteltével locsoljon 10-15 percet!

Az elpárolgott víz miatt 2-3naponta érdemes pótolni valamint rendszeresen mérni a pH-értéket. A tartály teljes tartalmát hetente másfél hetente cserélni kell. 2-3 csere után 1-2napra csak tiszta vizel szabad locsolni, hogy a granulátumban megkötött sókat kimossuk. 

Hidroponika

Tények és számok

Röviden megfogalmazva: a növénytermesztés azon módja, amikor nem használunk földet.  Napjainkban egyre elterjedtebbé kezd válni a talaj nélküli növénytermesztés, olyannyira, hogy sokan ebben látják a népesség rohamosan növekvő élelmiszerigényének kielégítését. A hidroponikus növénytermesztés nagyon sok kedvező tulajdonsággal rendelkezik , de álljon itt ezek közül az öt legfontosabb:

Hidroponika (Hydroponics)

főnév; jelentése: A növény nem a talajban (azaz nem földben) növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics vagy kőzetgyapot.

Eredete latin: ’hydro’ jelentése víz és a ’ponos’ jelentése labor

 

90%-kal kevesebb víz

Földművesek tapasztalatai alapján a hidropónikus rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használtak fel, mint a hagyományos földben való termesztésénél.

¼ -del kevesebb terület

Négyszer annyi haszonnövény ültethető ugyanazon területre, mint a hagyományos módon való gazdálkodásnál.

nincs föld

Élettelen közegben, tökéletesen beállított pH-val , magas oxigéntartalommal bíró tápoldat, melyet közvetlenül a gyökerekhez jutattunk.

kétszer gyorsabb növekedés

Néhány növény kétszer gyorsabban képes nőni hidrorendszerben, jól beállított pH és EC érték,  továbbá megfelelő oxigén biztosítása mellett.

semmi vegyszer

Hidroponikus termesztésnél nem szükséges növény- és gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek, gombák és kártevők nem jelennek meg a föld nélküli termesztésben.

NFT (Nutrient film technique)

A növények a tartály fölött helyezkednek el egy tálcán, amelyre egy vízpumpa szivattyúzza fel a tápoldatot. Ez a felépítés igen hasonló az árapály-elven működő rendszerekéhez (Ebb 'n Flow), ám az NFT-nél a tálca egyik vége magasabban van, mint a másik. A szivattyú a tartályból a vizet folyamatosan szállítja a magasabban lévő végébe, ami az alacsonyabban lévő vége felé folyik, egy állandó réteget képezve a tálca alján – nagyjából 1-2,5 cm-eset. A növények gyökerei belelógnak ebbe a tápoldat-rétegbe, amelyből könnyen felvehetik a tápanyagokat – a fel nem vett tápanyagok pedig visszacsorognak a tartályba. A rendszer része még egy levegőztető pumpa, amely oxigénnel dúsítja a tápoldatot. Ennek köszönhetően a gyökérzóna felső, levegőben lógó és alsó, vízzel érintkező részei is gazdagon el vannak látva oxigénnel – ebben rejlik az NFT-rendszerek egyik legnagyobb előnye.

A rendszerbe kerülő növényeket hagyományos módon csíráztatják, onnan általában egy nagyobb kőzetgyapot-kockába kerül. Ha a gyökerek a nagyobb kockából is kinőttek, akkor kerülhetnek át az NFT-rendszerbe. Ilyenkor a tálcán egy akkora lyukat érdemes nyitni, hogy beférjen a gyapotkocka, a gyökérzónát ugyanis nem szabad, hogy fény érje! A gyökerek a tálca alján, a tápoldat-rétegen fognak szétterjeszkedni, ideális esetben ehhez hasonlóan:

A gyökerek igen gyorsan fejlődnek, és az egészségi állapotuk is könnyen ellenőrizhető: egyszerűen be kell nézni a fedél alá. A szüretek közti takarítás és átmosás is sokkal könnyebb, mint a valamilyen közeget használó eljárásoknál.

Tippek a sikeres termesztéshez NFT-rendszerben

  • Figyelj a gyökerekre! Igen gyorsan terjeszkednek, könnyen benőhetik a pumpát.
  • Fontos a légcsere. Mivel nincs közeg, a gyökérzóna kevesebb védelmet élvez a hőstresszel szemben.
  • Mint minden hydro-renszernél, itt is fontos szempont a tápoldat hőmérséklete. 18 C körül a legideálisabb, ezen a hőmérsékleten tudják a növények a leginkább felvenni a tápanyagokat és az oldott oxigént.
  • A kőzetgyapot-kockák alján lévő vágásokat a tápoldat folyásával párhuzamosan állítsd, ellenkező esetben akadályozza annak mozgását!
  • A beltéren, mesterséges megvilágítás alatt növő növények nagyobb arányban veszik fel a vizet, mint a tápanyagokat – ez az EC-szint folyamatos emelkedésével jár. Rendszeresen töltsd fel a gyűjtőtartályt 50%-os tápoldattal vagy tiszta vízzel!
  • A pH-értéket tartsd 5,8-6,2 között! Nem probléma, ha a pumpát leállítod arra a rövid időre, amíg beállítod az oldat savasságát.
  • Az ültetések között alaposan tisztítsd ki a tartályt!
  • Légy biztos benne, hogy a gyapotkockák minden oldaláról eltávolítottad a fóliát. Ellenkező esetben a gyökerek kevesebb oxigént kapnak.
  • Terméshozáskor figyelj arra, hogy a növény megfelelően ki legyen támasztva (pl. yoyo-val vagy karókkal), a gyökerek ugyanis kevésbé képesek megtartani a súlyt, mint ha földben termesztenél! Ne zsúfold össze őket!
  • Ha a tálca alján lévő fóliát hosszabbra hagyod, úgy, hogy beleérjen a tartályba, elejét veheted a csobogásnak.
  • Légy türelmes a növények rendszerbe való helyezésénél! Csak akkor tedd, ha a gyapotkockát már teleszőtték a gyökerek.